Blog

Mindannyiunk szívében megszülethet

Mi kényelmes, könnyű, kifejezetten jó helyzetben vagyunk. Karácsony ünneplése, keresztény szimbólumok használata természetes, mindennapos. Az ünnep során mind fogékonyabbak leszünk lelki vonatkozásokra és van is hova fordulnunk, ha töltekezni akarunk. Az ünnepünk zavartalan. Gondoljunk azokra is, akiknek nem lehet az!

A világ jelentős része pár órán belül karácsony szent ünnepét üli. Olyan napok ezek, amikor a vallásukat nem gyakorlók, vallástalanok, sőt, akár deklarált ateisták is meg-megállnak egynéhány percre, lassít körülöttünk a világ, mert tudjuk, érezzük: most nem a szokott rutint kell folytatni, nem ugyanaz a fontos, mint az év bármely más szakaszában. Szeretteinkkel vagyunk, a találkozások, beszélgetések, sőt, sokszor a kiengesztelődések és új korszakok ideje karácsony. 

A kereszténység Jézus Krisztus születését ünnepli. A betlehemi istálló végtelen egyszerűségébe, az emberi világ minden gonoszsága, tagadása és hamissága közé önzetlenül beleszülető, velünk teljes közösséget vállaló Istent, aki később életét adta értünk és megváltott bennünket. Ennek a születésnek az öröme tölti be a szívünket. Mi vagyunk a pásztorok, akik hallgatnak az angyalsereg szavára, s hozzájuk hasonlóan Istent magasztaljuk most. Mert nagy örömet hirdetnek nekünk, ezt pedig meg kell hallanunk, meg kell értenünk. 

Betlehem egyszerűsége fölött azonban kétezer éve felragyog a csillag is, bevilágítva az utat, ami oda vezet. Jelt, reményt ad, utat mutat a sötétségben. Csak észre kell vennünk. 

Olyan jó lenne, ha karácsony ünnepe arra indítana minket, hogy jobban észrevegyük azokat is, akik szükséget szenvednek. Azokat, akik nélkülöznek, akik elkeseredett küzdelmet folytatnak, vagy akiknek – úgy látják – már nincs miért küzdeniük. 

Olyan jó lenne, ha karácsony ünnepe megnyitná a szívünket azok felé, akik nincsenek hasonló helyzetben, mint mi. Akik hitüket veszélyek, nehézségek, burkolt vagy éppen nyílt üldöztetés közepette vállalják. Akik nem indulhatnak el éjféli misére, ünnepi istentiszteletre, de még Jézus nevét sem ejthetik ki szabadon. Azok felé, akik karácsony éjjelén is börtönt szenvednek, kínzásnak vannak kitéve, mert keresztények, s mert hitükről nem mondanak le semmiképp. Akik külsőségek nélkül, de őszintén ünneplik karácsonyt, hiszen azt, ami a lelkünkben van, nem tilthatja semmiféle hatalom. Ki tudja, talán épp ebben a percben lesz valaki a kereszténység legújabb vértanújává…

Idén karácsonykor, megállva egy kicsit, mondjunk el egy imát értük is! 

Vágvölgyi Gergely 

Írjon kommentet!