Interjú

Nem várhatjuk ölbe tett kézzel, hogy mások védjék az életet! – Zaymus Eszter az S4C-nek

Mi, hétköznapi emberek is nagyon sokat tehetünk üldözött testvéreinkért, vagy akár a védtelen magzatokért - mondja Zaymus Eszter. A CitizenGO magyarországi kampányigazgatójával Asia Bibi ügyéről, az üldözött keresztények megsegítéséről, az élet- és családvédelem jelentőségéről beszélgettünk.

Következetes küzdelmet folytattak Asia Bibi szabadságáért. Gondolom, a friss fejlemények tükrében elégedettek.

Asia Bibit több mint kilenc évig tartották börtönben igazságtalanul, keresztény hite miatt, ezért nem beszélhetünk elégedettségről. Persze jó hír, hogy a Legfelsőbb Bíróság ártatlannak nyilvánította és elutasította a radikális iszlamisták fellebbezését, melyben a halálát követelték. Amíg viszont Asia Bibi és családjának néhány tagja még mindig Pakisztánban vannak, nem nyugodhatunk meg. Ráadásul a pakisztáni keresztények helyzete továbbra is labilis, főleg most, hogy a fundamentalisták felkorbácsolták az indulatokat. Bízunk benne, hogy miután Asia távozik Pakisztánból, a kormány lépéseket fog tenni a békés együttélés biztosítása érdekében!

Az idei évre vonatkozóan is azt ígérik, hogy folytatni fogják az üldözött keresztények segítését. Milyen eszközeik vannak erre?

A CitizenGO létrejötte óta kiemelt figyelmet fordít az üldözött keresztények helyzetére, az értük végzett munkánkat tovább folytatjuk 2019-ben is. Erre nagy szükség van, tekintve, hogy a keresztényüldözés mértéke tovább növekszik a világban. 

Fő eszközeink a petíciók és az általuk megvalósított politikai nyomásgyakorlás. Összegyűjtjük az emberek hangját, majd eljuttatjuk azt a döntéshozókhoz. Több WeAreN (“Mi is a Názáreti követői vagyunk”) konferenciát is szerveztünk már, melyek közül kettőn részt vett többek között Asia Bibi férje, Ashiq, és lánya, Eisham is. Nem tudjuk megtervezni már most az idei tevékenységünk minden elemét, mert mindig vannak ügyek, amikkel csak év közben szembesülünk. Ami biztos, hogy tovább küzdünk azért, hogy Asia biztonságban elhagyhassa az országot, adományokat küldünk a pakisztáni keresztények megsegítésére, és tovább folytatjuk a nyugati világ felhívását az üldözöttekért való kiállásra.

Rajtunk, hétköznapi embereken, múlik egyáltalán valami? Mit tehet egy közép-európai polgár ázsiai, vagy afrikai üldözöttekért?

Persze!

Az üldöztetést szenvedő keresztény testvéreink elmondják, hogy hatalmas erőt jelent számukra a mellettük való kiállás, ha érzik, hogy nincsenek magukra hagyva.

Az ima sokat segít, imában hordozhatjuk a szenvedésüket, így vállalva közösséget velük. Anyagi támogatást is gyűjthetünk számukra, akár egy-egy kisebb közösség is összefoghat egy üldözött keresztény közösség támogatására! A CitizenGO oldalán közzétett petíciókhoz csatlakozva, vagy egy-egy róluk szóló S4C-cikket megosztva pedig hozzájárulhatunk, hogy a világ nagyobb figyelemmel forduljon feléjük.

Intenzíven foglalkoznak család- és életvédelemmel is. Tényleg szükség van a család intézményének védelmére? Mitől kéne megvédenünk?

A nemzetközi tendenciákat figyelve, vagy akár csak a környezetünkben körülnézve is látjuk, hogy családjaink válságban vannak. A házasságok jelentős része válással végződik, az emberek elmagányosodnak. A gyerekvállalás eltávolodott a házasságtól, annak fogalma pedig kezd kiüresedni, mivel sok helyen már két férfi vagy két nő kapcsolatát is annak nevezik.

A gyermekeket “kísérleti nyúlként kezelik”, anélkül adják őket örökbe például két férfinak, hogy megvizsgálnák, mit okozhat ez a számukra. A gyermekekre ajándék helyett gyakran kiiktatható hibaként, vagy pedig olyan legyártható árucikként tekintünk, ami “jár nekünk”.

Életük kioltását születésük előtt emberi jogként próbálják elismertetni. Virágzik a béranyaság, előfordul, hogy nyugati, gazdag homoszexuális férfiak “rendelnek” maguknak lombikban létrehozott, béranya által kihordott gyereket a fejlődő világból. A gender ideológia a nemzetközi szervezeteken keresztül egyre több ország törvényeibe is beszivárgott. Nemváltó műtétek, pubertásmegállító kezelések fiatalok számára, több tucat nem, egyes szülő, kettes szülő és sorolhatnánk… Vannak olyan országok, ahol nem engedik vitatni a fenti jelenségeket. Igen, szükség van a családok megerősítésére és védelmére!

Társszervezői lesznek a Családok Világkongresszusának – ez milyen feladatokat jelent a gyakorlatban?

Amellett, hogy anyagilag is hozzájárulunk a rendezvény létrejöttéhez, terjesztjük a hírét, és nyilvánosságot adunk neki. Munkatársaink a világ számos tájáról részt vesznek rajta, többen fel is fognak szólalni. A CitizenGO várhatóan standot is állít. A rendezvény legfontosabb célja lényegében a kapcsolatépítés, és hogy tudjunk egymásról. Legutóbb két éve, a Budapesten szervezett kongresszuson vettem részt, ahol számos olyan embert ismertem meg, akikkel a mai napig kapcsolatban vagyunk, és segítjük egymás munkáját.

Azt ígérik, lépéseket tesznek az abortuszmentes Magyarországért is. Milyen lépésekre számíthatunk?

Petíciónk tavalyi elindítása után most annak terjesztésén fáradozunk. Jelenleg 18 ezren csatlakoztak hozzá, mi közel 30 ezer aláírást várunk, annyit, amennyi abortuszt évente végeznek hazánkban. Olyan országról álmodunk, ahol felelősséget vállalunk tetteinkért, és nem hagyjuk, hogy azokért egy ártatlan ember életét veszítse. Egy helyről, ahol segítjük a krízisbe került anyákat, gyermekeket, családokat. Legyen az ő támogatásuk a társadalmi válasz a krízishelyzetükre, ne pedig a családjuk legvédtelenebb tagja életének kioltása!

A petíciót már több döntéshozóhoz eljuttattuk, idén akár újabb kampányok meghirdetésével és még több ember bevonásával szeretnénk elérni, hogy mottónk (“Segítséget, ne abortuszt!”) valósággá váljon. Úgy látjuk, hogy a politikusok mernének lépni, ha ezt a választók többsége elvárná tőlük. A gyermekek mellett a szüleikért is küzdünk, akik számára az abortusz egy életre szóló fájdalmas terhet jelent. Ezért továbbra is mozgósítunk, tájékoztatunk, ezzel érzékenyítve a társadalmat a legkisebb emberek és a válságban lévő szüleik irányába. Felszólalunk a médiában, előadásokat tartunk, és rendezvényeken standolunk. Arra biztatunk mindenkit, hogy kezdjenek helyi szinten ők is közösségeket szervezni az élet védelmében! Az abortuszt csak akkor tudjuk megállítani, ha ebből mindannyian kivesszük a részünket!

Nemrégiben úgy fogalmazott: Ha fontosnak érezzük az élet védelmét, akkor először is önvizsgálatot kell tartanunk. Kifejtené ezt egy kicsit?

Magánéletünkben és társadalmi szinten egyaránt van feladatunk. Nem várhatjuk ölbe tett kézzel, hogy mások védjék az életet, nekünk itt és most kell kiállni érte!

Meg kell kérdeznünk magunktól, hogy megteszünk-e minden tőlünk telhetőt az élet kultúrájának építéséért. Tisztán élünk-e? Nézünk-e pornót, ezzel támogatva a szexipart és emberek kizsákmányolását? Igen-t mondunk-e a megfogant gyermekekre, jó tanácsot adunk-e egy-egy krízishelyzetben lévő társunknak, segítünk-e, ha a környezetünkben válsághelyzetbe kerül valaki? Ajándékként tekintünk-e egy új gyermekre, vagy olyan dologként, akitől megszabadulhatunk, vagy ami jár nekünk?  Felszólalunk-e azokért a születendő gyermekekért, akiknek az évi 28 500 abortusz során kioltják az életét hazánkban? Döntéshozói helyzetben beadunk-e javaslatot a védelmükben, állampolgárokként ösztönzünk-e életpárti változást a társadalomban, a közbeszédben és törvényi szinten is?

Milyen ideális képe van a CitizenGO-nak a minket körülvevő világról a 2020-as évekre?

Meggyőződésünk, hogy változás csak akkor következhet be, ha teszünk érte. Látva a sok helyen törvényileg is támogatott, szélsőséges, romboló jelenségeket (például a gender ideológia, az LMBTQI, az abortusz), egyre többen kiállunk értékeink mellett. A politikai korrektség elnyomását már megmosolyogjuk. Lassan lehull a lepel a liberális diktatúra valódi céljairól, ahogy ezt a New York-i abortusztörvény is mutatja. Egy diktatúra sem tartott örökké, ez sem fog. A fiatalok egyre inkább életpártiak, a konzervatívok egyre aktívabban állnak ki a nemzetközi szervezetek, vagy egyes nemzeti kormányok elképesztő élet- és családellenes agendájával szemben. Sok ember kitartó munkájának eredménye, hogy az Európai Unió ma már több figyelmet fordít az üldözött keresztényekre, mint három-négy évvel ezelőtt.  A tavaszi európai parlamenti választás után tisztábban fogjuk látni, hogy egy átütő változás Európában már a közeljövőben elindulhat, vagy pedig még várat magára.

 

Vágvölgyi Gergely

1 comment

  1. Moby Dick 14 február, 2019 at 19:32 Válasz

    De hát mi történik itt?! Teljesen kifordult minden önmagából, az emberiség józan eszét kezdi elveszíteni. A jó rossz, a rossz lett a jó.

    “Minden törvény törvénytelen, véget ér holnap a történelem. Kegyetlen évek jönnek, hiába hullanak a könnyek. Nincs hova menekülni, nem fog az ég kiderülni. Kihunynak a csillagok, jönnek a sötét évszakok. Közel az utolsó ítélet Jobb lesz, ha eldobod a térképet nem vihet sehova az űrhajó
    nem lehetsz a Földon marslakó.”

    Moby Dick

Írjon kommentet!