S4C

Keresztényüldözés Európában a kommunizmus ideje alatt, és most

pápa keresztet viszi Jézussal

Mint már korábban beszámoltunk róla, október 12-én a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a lengyel Instytut Pamieci Narodowej konferenciát rendezett II. János Pál pápává választásának negyvenedik évfordulója alkalmából. Az eseményen felszólaló tudósok, és professzorok több aspektusból vizsgálták II. János Pál pápa egyházkormányzását, különös tekintettel az akkori politikai helyzetre.

Elszörnyedve nézzük, hogy a Közel-Keleten, vagy épp Afrikában milyen kegyetlenül bánnak a keresztényekkel. Nem olyan régen azonban még itt, Európában is titkolni kellett, ha valaki hitt Istenben. A pénteki konferencia előadói tudományos tényekkel, személyes kutatásokkal, és tapasztalatokkal igyekeztek rámutatni, hogy a keresztényüldözés Európában is jelen volt nem is olyan régen, sőt, bizonyos szempontból mondhatjuk, hogy még ma is jelen van.  

Karol Wojtyla megválasztása különös jelentőséggel bírt 1978-ban, hiszen a lengyel bíboros személyében egy olyan pápa került Szent Péter trónjára, aki saját bőrén tapasztalta a náci és a kommunista rendszer kegyetlenségeit is. A későbbi pápa tudta, milyen az, ha titkolni kell a hitedet, ha bántanak azért, mert Krisztus követője vagy.

“Egy pápa a vasfüggönyön túlról”. Egy pápa, aki megérti a kommunista országok keresztényeit, hiszen ő is átélte az üldöztetést, amit ők.

Közép- és Kelet-Európa keresztényei számára az egyik legnehezebb időszak volt a második világháború végétől az 1990-es évekig tartó kommunizmus.

Magyarországon 1946-tól kezdve koncepciós pereket indítottak a fontosabb egyházi személyek ellen. 1948-ban 6500 egyházi iskolát államosítottak, 4500 szerzetes veszítette el a hivatását. 1950-ben kétezer szerzetest internáltak, majd a Hittudományi Egyetemet is bezáratták. Több magyar pap, és szerzetes veszítette életét a kommunista rendszer alatt, köztük Kiss Szaléz, Apor Vilmos, vagy éppen a nem rég boldoggá avatott Brenner János.

A szovjet blokk többi országában sem volt jobb az egyház helyzete. II. János Pál pápa beiktatása után minden erejével azon volt, hogy megkönnyítse a keresztények életét.

A lengyelországi Nowa Huta-ban, amely híres volt kommunista párthűségéről elérte, hogy templomot építtessenek. Több beszédében is nyíltan kiállt a kommunista értékek ellen, ellenállásra buzdítva a híveket. Kiállt az alapvető keresztény értékek mellett, amiért sok támadás érte.

Fontosnak tartotta a család intézményének védelmét, amely egy férfi és egy nő Isten előtt megkötött házasságán alapul. Hangsúlyozta, fontosak a közös, európai gyökereink, szükség van egy egységes Európára, amely független nemzetállamok szövetségéből jön létre.

Felismerte, hogy nem a kommunista rendszerrel kell nyílt vitába szállni, hanem a kommunista országban élő embereket kell megszólítani. A vallásszabadságot az egyik legfontosabb emberi szabadságjognak tartotta, és egész életében harcolt érte.

Karol Wojtyla szerepének fontosságát talán az mutatja legjobban, hogy 1981-ben a bolgár titkosszolgálat – több feltételezés szerint a KGB utasítására – bérgyilkost bérelt fel a pápa meggyilkolására.

A XX. században a többnyire Közép- és Kelet- Európát érintő marxista szocializmus alapvető elvei, az ateizmus, internacionalizmus, az emberiség homogenizációja szöges ellentéte annak, amit az egyház képvisel. II. János Pál működésének is köszönhető, hogy előbbinek Kelet-Európa szinte teljesen hátat fordított.

Mára azonban sajnos a nyugati országok, ahol nem szembesültek az emberek nap mint nap a kommunizmus nehézségeivel, egyre nyitottabbak a marxista ideológia felé. A mai nyugati társadalomban egyre inkább jelen vannak, és elfogadottabbak Marx politikai és társadalmi elképzelései. A nemzetállamok, a keresztény értékek, a közös európai gyökerek nap mint nap veszítenek jelentőségükből. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke például azt nyilatkozta, Marx nem felelős a későbbi kommunista rendszer embertelenségéért, kiállva ezzel a német filozófus mellett.

Ráadásul az embereknek sokszor ma is titkolniuk kell vallási nézeteiket, véleményüket egy-egy politikai, vagy emberjogi kérdésben, ha az nem egyezik meg az általános nyugati közvéleménnyel.

     

Dr. Jaroslaw Szarek, Dr. Veres András, Dr. Tóth Tamás, Dr. Andrzej Dobrzynski, és Andrzej Zwolinski gondolatai alapján

Ungvári Ildikó

Írjon kommentet!